1.Szerkezeti biztonsági kockázat

A korlátok és az épületszerkezetek teherbírása nem elegendő. Egy szabványméretű fotovoltaikus modul a rögzítőrendszerével együtt 15–25 kilogrammot is nyomhat. Amikor ezt a súlyt a korlátokra alkalmazzák, az így létrejövő tőkeáttételi hatás megsokszorozza a tényleges terhelést, potenciálisan meghaladva mind a korlát, mind a falhoz való csatlakozási pontjainak tervezési határait.

A gyenge szélállóság szélsőséges időjárási körülmények között okozhat balkony rgyengélkedő nap rögzítőrendszerekleválhatnak, ami tárgyak magasból való leeséséhez és szerkezeti károsodáshoz vezethet.

2.Telepítési és adaptációs nehézségek

A csatlakozási módszer megválasztása technikai szempontból kritikus fontosságú a korlátok eltérő anyagai (fém/beton) miatt. A kémiai dübeleknek, a mechanikus feszítőcsavaroknak és a speciális bilincseknek egyaránt megvannak a saját alkalmazási lehetőségeik és korlátaik. Például a feszítőcsavarok betonkorlátokhoz alkalmasak, míg a vékony falú fémcsövek esetében kerülni kell a furatokat, és ehelyett bilincsszerű csatlakozásokat kell használni.

Az alakkompatibilitás további bonyolultságot jelent. A kör, négyzet és szabálytalan alakú korlátok mindegyike eltérő bilincskialakítást igényel; a korlát átmérőjének vagy szélességének akár kis eltérései is megakadályozhatják a konzolok szoros illeszkedését. Univerzális konzolok gyenge alkalmazkodóképességet kínálnak, ami instabil telepítésekhez és biztonsági kockázatokhoz vezethet.

3.Elektromos biztonsági veszélyek

A barkácsszerelők által elkövetett gyakori hibák közé tartozik: a nem megfelelő kábelspecifikációk használata, a földelési védelem elhanyagolása és a csatlakozódobozok nem megfelelő vízállósági besorolása. Az erkélyek ki vannak téve a napnak és az esőnek, és az elektromos csatlakozások bármilyen figyelmetlensége rövidzárlathoz, áramszivárgáshoz vagy akár tűzveszélyhez vezethet. Ez tűz-, áramütés- vagy áramvisszaáramlás-veszélyt okozhat, ami károsíthatja a hálózati berendezéseket.。

4. Korlátozott energiatermelési hatékonyság A városi erkélyek nem ideális helyszínek a fotovoltaikus berendezések, mivel az energiatermelés hatékonyságát gyakran több tényező is korlátozza. Az orientáció és a dőlésszög kérdései elsődleges aggodalomra adnak okot, mivel a legtöbb erkély fix tájolással és nem állítható dőlésszöggel rendelkezik, ami megakadályozza, hogy a napelemek optimális szögben kapják a napfényt. Városi környezetben az árnyékolási hatások különösen hangsúlyosak. A szomszédos épületek, maga az erkély szerkezete, sőt, a korlátok által vetett árnyékok is részben eltakarhatják a napelemeket. A modern fotovoltaikus modulok jellemzően soros áramköröket alkalmaznak, ahol akár a részleges árnyékolás is drasztikusan csökkentheti egy teljes panel vagy füzér teljesítményét.

Még kritikusabb, hogy a hosszan tartó részleges árnyékolás kiválthatja a „forró pont hatást” – ahol az árnyékolt cellák áramfejlesztőkből hűtőbordákká alakulnak át, lokalizált magas hőmérsékleteket generálva, amelyek felgyorsítják a modulok lebomlását és potenciális biztonsági kockázatot jelentenek.